CHRISTMAS IS COMING


A december egy nagy, vörös, bársonyfotel, amibe jó beleülni, ha hazamész. Pezsgőbontással kezdődik, és azzal ér véget. Ha szerencsések vagyunk, leszakad a hó is, és mindent tisztára mos. Elfedi a fehér lepel a bánatokat. Decemberben senki sem szomorú. Ilyenkor az emberek hazalátogatnak a családhoz, még az a rokon is hazamegy, aki nyáron haragudott. Megpusziljuk anyát, és megöleljük apát. Együtt vagyunk. Szeretjük a kollégákat is, prémiumokat osztogatnak, megdicsér a főnök, és fényesbe öltöztetjük az ablakokat, csakúgy, mint a szívünket. Ez elég nyálas, de attól még igaz.

ELŐKARÁCSONYI KÉRDEZZ-FELELEK

Mi az, aminek örülnél és mi az, amit egyáltalán nem szeretnél?
Igazából úgy vagyok vele, hogy ami ajándék, annak mindig tudok örülni. Még akkor is, ha nem találják el teljesen az ízlésemet. Ilyenkor az van bennem, hogy ameddig gondoltak rám és szívből jön, addig a gesztus miatt mindenképp tudok örülni az ajándéknak. De például mindig örülök, mikor valakitől bögrét kapok, ugyanis odáig vagyok a bögrékért. Kisebbfajta gyűjteményem van, de ez nem számít. Ugyanúgy a kis tasakos kávéknak (3in1) vagy a teáknak, illetve sminkecseteknek is rettentően tudnék örülni. Viszont egy mazsolás csokival nem tudnék mit kezdeni, mert azt sajnos utálom. :(

Mi a kedvenc illatod?
Imádom a kávé, a fahéj, a cukrozott alma és az orgona illatát. Minden reggel magamba szippantom a gőzölgő kávémat, hogy már azelőtt felébredjenek az érzékszerveim, hogy az agyam is csatlakozna. A fahéj és a cukrozott alma főleg karácsonytájt jön elő. Viszont az orgonát nagyon régóta szeretem, az egyik kedvenc virágom (és színem, a lila miatt.)

Mi a kedvenc színed?
Ha a fekete szín lenne, akkor azt mondanám. Mivel nem az, így marad a lila (véletlenül sem a halványabb), a bordó és az arany, illetve talán még a smaragdzöld.

Mennyire használsz sminktermékeket?
Szoktam, rendszeresen. Szempillaspirál, rúzs (csakis a matt darabok, főleg a folyékonyak), illetve alapozót szoktam felvinni. Többet nem nagyon, mert nem merek iskolába több sminket használni. Viszont pirosítót szívesen próbálnék ki egy jó kis pirosítót vagy bronzosítót.

Mi a kedvenc ízed (kávé, tea)?
Kávé: most nagyon odavagyok a kókuszos 3in1-ért, de főleg Berlinert vagy Omniát szoktam itthon inni, illetve még a Black and White-ot.
Tea: nincs különösebben kedvencem, szeretem az összeset: fekete, zöld, gyümölcs, teljesen mindegy.

Milyen a bőrtípusod?
Zsíros, amit rettentően utálok. De hát ez van, igyekszem is ellene egy halom mattító cuccal védekezni.

Mi az az illat/dolog, ami a karácsonyra emlékeztet téged?
Fahéj, alma, narancs, áfonya, fenyőfa, a kis karácsonyi díszeim, amelyeket úgy imádok, illetve a zenék.

Van kisállatod?
Igen, van egy kiscicám. Egyéves nőstény, szürke-fehér, igazi méregzsák. Bella a neve. Illetve van még egy, de ő az öcsémé, vörös-fehér kandúr, Rafael.

Extrém stílus vagy visszafogott?
Inkább a visszafogott. Nem szeretem, ha rám irányul a figyelem. Elég volt az is bőven, mikor a szalagavatómon és a ballagásomon körülöttem forgott minden.

Minek örülnél a legszívesebben?
Bármilyen folyékony, matt rúzsnak (kivéve essence, mert abból már van, a nude barna), vagy csak simán matt rúzsnak. Szívem őrülten repes egy mini sminkecset szettért, egy új cuki bögréért (akár karácsonyi, akár nem), kézfertőtlenítőért, Doctor Srange-es, vagy Skilletes, vagy bármi olyan cuccért, amin a kedvenc sorozataim vannak (lent említettek).

Kedvenc kozmetikumod van?
A rúzsok, teljesen odavagyok értük. Kár, hogy nincs belőlük több a táskámban.

Milyen színű rúzs használsz a legszívesebben?
Szeretem a nude árnyalatokat is, de mivel nem szoktam szemfestékeket használni (főleg, mert nincsenek is, csak egy, amihez szar az applikátor), így főleg az ajkamat hangsúlyozom ki. Szóval inkább a bogyós árnyalatokat.

Szereted az ékszereket? Milyeneket viselsz szívesen? Karika, csüngős? Ezüstözött vagy arany? Csillogó vagy sima?
Szeretem őket, bár ezekből sincs túlzottan sok. Mondhatni zéró. Gyűrűket nem szeretek kapni, mivel sajnos elég virsli ujjaim vannak, nehéz rájuk látatlanban megfelelő darabot találni (avonos mérce: azt hiszem, 10-es, néhány ujjamra 8-as méret). Ha nyakláncról van szó, nem baj, ha kicsit hosszabb. Szeretem a kicsit antikabbakat, de főleg azokért vagyok oda, amelyeken valami cuki dísz van: baglyos, biciklis, kávés, stb. Inkább az aranyozottat szeretem. Az, hogy csillog-e vagy sem, számomra teljesen mindegy. Egyformán tetszik mindkettő.

Mennyire fontos számodra az időbeosztás? Vezetsz határidőnaplót? Postiteket?
Határidőnaplót szoktam használni, de amit tavaly kaptam, lassan már kezd betelni, szóval abból is kell egy új.

Édesség vagy sós rágcsa?
Édesség, de mivel éppen fogyókúrázom, valami motiváló képes idézetet jobban díjaznék. :D Esetleg valami olyan csoki, ami nem hizlal?

Melyik sorozat a legkedvesebb számodra?
A legeslegkedvesebb sorozat számomra a Gyilkos Elmék. Egyetlen résszel sem vagyok lemaradva, egyszerűen imádom. De hasonlóképp szeretem a Supernaturalt (Odaát), illetve a Grimmet. A többi oldalt kiemelt sorozatot is szeretem, de ez a három a legkedvesebb nekem.

Bejegyzés íródott: 2016.11.09.

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Azt mondom neked, Z generáció...

Elérkezett az idő, hogy ezen a blogon útjára indítsam a VKP bejegyzéssorozatot. A VKP nem más, mint egy olyan Szilvi által indított kezdeményezés, mely során a résztvevők különböző témákban fejtik ki véleményüket, nézőpontjukat. Minden fordulóra kéthetente kerül sor.
A mai téma Áginak köszönhető. Megmondom őszintén, először nagyon kifogott rajtam. Nem tudtam elképzelni, hogy erre mit fogok tudni majd írni. Várnom is kellett és uralkodnom kellett magamon, hogy ne olvassam el a többi blogger posztját. Aztán eszembe jutott, hogy google a barátunk. Na nem mintha nem tudnám, hogy mi a Z és mondjuk mi az Y generáció (mivel én ide tartozom), csupán jobban utána jártam a dolgoknak, hogy az ismereteim ne csak felületesek legyenek.
A Z és az Y generáció sok dologban különbözik egymástól: például akik 1980 és 1999 között született, ő az utóbbihoz tartozik, míg a Z generáció napjainkban is tart. Egy mégis közös bennük: a technika gyors és dinamikus fejlődése nagyban átszövi őket.
A hasonlóságban is van talán különbség. A Z generáció gyermekei konkrétan beleszületnek a technikába. Minden, ami a korábban születetteknek újdonságként hatott, az számukra már teljesen természetes. Egy Z generációhoz tartozó gyermekek el sem tudnák képzelni, milyen az élet internet nélkül. Olyan természetes számukra ez, mint a légzés.
Pedig el sem tudjátok képzelni, mennyivel jobb volt úgy felnőni, hogy nem a konzolokat nyomkodtuk, hanem a homokozóban játszottunk. Nekünk nem volt ott készen a nagy háló, hogy olyan játékokat szedjünk le, amilyeneket csak akartunk. Sűrűn kölcsönöztem ki a könyvtárból a könyveket, hogy mikor mégsem az udvaron ütöm el az időmet, akkor mégis valami hasznosat csináljak. Pontosan ez az, ami a Z generációra már egyáltalán nem jellemző. Manapság egyre kevesebben veszik elő a könyveket, mondván, hogy ha nincs kép, akkor nem fárasztom a szemem.
Összességében az mondható el, kedves Z generáció, hogy ti már egy fejlettebb világba születtetek. Ez nem feltétlenül rossz, de próbáljátok ki, milyen érzés a könyvek vagy éppen a szabadban szervezett programok által élni. Ne mindig csak a kütyüknek éljetek.

Illetve mivel nem jeleníti meg nálam valamiért a linkeket, ezért külön kiírom őket:
Szilvi, az ötletgazda: http://eletespillecukor.blogspot.hu/
Ági, akinek a témát köszönhetjük: http://csakcsinald.cafeblog.hu/

COLLEGELIFE IS HARD

Majdnem több, mint egy hete nem jelentkeztem, pedig megígértem magamnak, hogy az új blogomra igyekszem minőségibb és több időt szánni. Nos, ez eddig nem igazán jött össze. Lett volna miről írnom és esküszöm, hogy akartam is, de vagy túl fáradt voltam hozzá, vagy pedig inkább a Gyilkos Elmék oldalamra fordítottam az energiámat - megjegyzem, hogy másfél éve vezetem folyamatosan, és nagyon sok energiát szív el az embertől.
Szégyellem magam, amiért holnap nem megyek be órákra. Részben azért, mert két napja rettenetesen szúr az oldalam, másfelől pedig azért, mert szerdán izgalmas filozófia ZH. Leginkább az utóbbi miatt maradok a szobámban. Még csak elsős vagyok, fogalmam sincs, hogyan álljak neki a tanulásnak. Teljesen más rendszer kell ide, mint mondjuk középiskolába. Ráadásul nekem az érettségi és a sikeres felvételi  között egy év kimaradt, elszoktam attól, hogy leüljek és akkor megtanuljam, amire szükségem van. Arról nem is beszélve, hogy összesen legalább 300 oldalt kell az agyamba vésnem: transzcendentális esztétika, tér, idő, szubsztancia, oksági viszonyok, mi a filozófia, stb. Csupa-csupa izgalmas dolog. Viszont meglepő, hogy mennyire nem száraz.
Majd valamikor tartalmasabb bejegyzéssel is jövök, valami cikkszerűséggel. Addig is sziasztok. :)
Amennyire féltem az Uránia mozitól, hogy milyen szar lehet, annyira nagyon is kellemesen csalódtam. Rendezett, tágas moziról beszélek, melynek elrendezése talán egy kicsit a színházakéhoz hasonló: adott egy alsó szint, illetve felül a páholy. Mi tegnap az alsó székeken foglaltunk helyet és nem volt vészes. Sőt, nagyon is élveztem. Olvastam olyan kritikákat, amelyek lehúzták, mert nem volt elég hangos a film, nem volt jó a minőség, miért csak egy olyan kassza van, ahol jegyet is lehet venni. Oké, nekem is rossz volt a sorban állás, mert az a rész tényleg nem túl szellős és már fél kilenckor amúgy is fáradt voltam, viszont nem éreztem annyira vészesnek.

"Rachel (Emily Blunt) minden áldott nap felül a vonatra, hogy bemenjen a városba, és minden áldott nap kétszer elhalad a régi háza előtt. A ház előtt, ahol a volt férje (Justin Theraux) az új feleségével (Rebecca Ferguson) és nemrég született gyermekükkel lakik. Rachel képtelen elengedni a múltat, és miközben fájdalmát alkohollal próbálja enyhíteni, egy fiatal párról talál ki történeteket, akiket a várakozó vonatról figyel meg. A nő elképzelése szerint Megan (Haley Bennett) és Scott (Luke Ewans) élete tökéletes: gyönyörűek, szerelmesek és hűségesek egymáshoz. Ám egy nap valami olyan megdöbbentőt pillant meg a vonat ablakából, ami mélységes félelemmel tölti el. A kétségbeesett nő mindenáron ki akarja deríteni az igazságot. Tanúnak jelentkezik a rendőrségen, ám alkoholizmusa és emlékezetkiesései miatt senki se hisz neki - még ő maga sem..."

 Nem fogom vázolni a történetet, mert nem akarok spoilereket lőni - annak a pár embernek sem, akik olvassák ezt a laza blogot. Inkább szeretném kifejteni a felháborodásomat. Nem értem azokat a platformokat, amelyek A lány a vonatont úgy tüntetik fel, mint az új szürke 50 árnyalata filmeket. Hogy miért? Azért, mert olyan szavak fordulnak elő benne, mint a "megdugtál" "megbasztál" "ugyanazon az asztalon dugott meg, mint amiről most a gyerekét eteti", illetve mert számos félig-meddig szexjelenetet tartalmaz. Először nekem is furcsa volt, de akkor sem mondanám ezt az új szürkének. Még akkor sem, ha esetleg utáltam volna. Noha van benne számos pucérkodás, láthatunk női melleket és majdnem még falloszokat is, illetve nem egyszer félreérthetetlen, fűtött érzelmekkel teli aktusokat (erdőben, pszichológusnál, zuhanyzóban, asztalon, stb...), a történet akkor is túlmegy ezeken és sokkal inkább az válik hangsúlyossá.

 Illetve hahó, ne legyen már ennyire prűd a felfogásunk. A szex - akárhogy is próbálja az ember tagadni - igen is kiemelt szerepet játszik az életünkben, főleg mikor már kapcsolatban élünk. Kizárt dolognak tartom, hogy ne újítson be egy pár sem, ne próbálna ki új dolgokat vagy pózokat. Ráadásul a filmben egy ilyen jelenet sem tartott tovább pár percnél.

 A történet pedig a vége felé, ahogy egyre inkább kezdett kicsúcsosodni, még a legprűdebb emberrel is elfelejteti a szexjelenetet és sokkal inkább a pszichothrillelekre jellemző nyomott hangulat hat rá. Rám mondjuk olyan hatalmas hatással nem volt, még akkor sem, mikor X egy dugóhúzót szúrt Y nyakába, melyet Z még meg is forgatott benne. Körülöttem mindenki vagy eltakarta a szemét vagy oda sem nézett, én pedig szemrebbenés nélkül, talán enyhe mosollyal néztem végig. De csak azért, mert megérdemelte az, aki meghalt. És mert tudom, hogy csak történet.
Tetszett, noha egy kicsit kiszámítható volt. Ez tényleg az a film, amelyben semmi sem az, aminek látszik.
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)